A magyar nemzet ma ünnepelne! Hiszen ritka az olyan dátum a világ történelmében (sőt, talán egyedi), hogy két, egymással szöges ellentétben álló történelmi esemény fordulója legyen. 1956. október 23-án, az akkori elnyomó hatalom ellen fellázadt hősök és vértanúk tették lehetővé, hogy huszonhárom év múlva, 1989-ben, pontosan ezen a napon lehulljon vasfüggöny, és az elnyomás árnyéka Magyarországról.
Ma, 2012-ben nem vagyunk képesek felhőtlenül ünnepelni. Az országban széthúzás, megosztás, elnyomás uralkodik. Csak úgy, mint ötvenhat évvel ezelőtt, az embereknek kezd elegük lenni az ámításból, a megvezetésből, a hazudozásból! Eljött az ideje annak, hogy tegyünk végre valamit Orbán Viktor, Matolcsy György, Pintér Sándor és a többi hatalom éhes, már-már diktatúrába hajló klientúrája ellen!
Hatalmas hiba lenne azonban az ország összes problémáját az utóbbi két évre fogni, mint ahogy az sem járható út, hogy a jelenlegi fél diktatórikus rendszer csak és kizárólag a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai hármasfogatra kívánja kenni tehetetlen idiotizmusát! Ami most, itthon van, azért bizony tízmillió magyar ember a felelős, mindenki, aki aktívan élt és dolgozott, vagy dolgoznia kellett volna az elmúlt 23 évben!
Felelősek vagyunk azért, mert 1989-ben bíztunk a "rendszerváltó" ellenzékben, és nem akartunk beleszólni az átmenetbe! Felelősek vagyunk, mert felelőtlenül hagytuk, hogy lepaktáljanak a bukott rendszer képviselőivel, elszámoltatás nélkül! A mi bűnünk, hogy bár a közös cél megvolt, nem akart senki az asztalra csapni, hogy ezt nem így kéne! Ha volt mégis valaki (Krassó György), aki rávilágított arra, hogy ez így nem lesz jó, akkor hagytuk, hogy eltapossák! Hagytuk, hogy felelőtlenül elherdálják a nemzeti vagyont, hogy olyanoknak hittünk kampányokban és azokon kívül, akik nem érdemelték meg a bizalmat! És felelősek vagyunk azért is, mert kétharmaddal ruháztunk fel egy olyan törpe diktátort, aki egyszer már bizonyított.
Ma, ötvenhat évvel a szörnyűségek után, és huszonhárom évvel az áhított szabadság elnyerése után, ismét a diktatúra árnyéka vetül ránk. Most kell felállnunk, most kell összefognunk, és helyre tennünk mindent, amit elmulasztottunk 1989-ben, hogy egyszer majd hármas ünnep lehessen ez a nem mindennapi dátum!
Rajtunk múlik! Nem a hatalmon!
